Botond elkapta az apjától a náthát. Ilyenkor én könyörtelen anya vagyok és rendszeresen leszívom az orrát,az orrszívóval ami szerintem egy szuper magyar találmány. Az unkatesók már maguk intézik e műveletett,Botond egyenlőre ha meglátja a porszívót már skerázik a szoba másik felébe és ordít a művelet közben, mint akit minimum ölnek.Persze iszonyú rossz érzés nekem lefognom és elvégezni ezt, de TUDOM,hogy NEM fáj,hisz rögtön abbahagyja a sírást,amint elveszem a nózijától,és amikor kicsi volt akkor se sírt.És TUDOM,mert látom az eredményt,amit kihoz a nózijából,hogy nagyon hatékony....és sajnos TUDOM,hogy milyen egy fájdalomtól lüktető fül....és,hogy ezt ő ne tudja meg,minden ilyen szörnyű dolgot a jövőben is be fogok vetni!!Persze emelett kap homeopátiás bogyókat amit imád cuppogtatni...
Délután a porszívót lebírkózta,nagy kiabálások közben. Nem tudom mit mondhatot neki, de vagy 5 percig kiabált,sikongatott,közben meg mászott a porszívóra,tólta-húzta...lehet,hogy elküldte melegebb éghajlatra,mert zaklatja őt?:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Jobbulást Botondnak és az apukájának is! Nekünk is van orrszívónk, szerencsére az elmúlt fél évben nem volt rá szükség, de amikor bevetettük Szilárd nevetett, nagyon viccesnek találta. :D
Szia Réka! Nektek is jobbulás, én is szívom Mikán orrát, sőt Csobánét is és Tardosét is!
köszi lányok,én is beállok a náthások közé...:(...szerencsére Botond kezd kilábalni belőle, de én úgy érzem,mintha egy tank ment volna át rajtam.no mindegy,c-vit.,echinácea...
Jucuu örülök,hogy Szilárd jót bírta a porszívózást!
Megjegyzés küldése